– azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.

A tojás és a krumpli árstopolásától senki nem remélt nagy spórolást, de mintha lassulna a drágulás üteme a boltokban – első ránézésre legalább így tűnt november végi bevásárlásunk során. A lassulás természetesen a nyár óta tapasztalható kiugrásszerű inflációhoz képest értjük – bő fél év alatt több mint 15 százalékos az árnövekedés –, és benne van az is, hogy a 18 termékből álló bevásárlólistánkon már kilenc termék ára rögzített. Mindenesetre felmérésünk kezdete óta most fordult elő először, hogy a négyfős, négyfogásos vasárnapi ebéd hozzávalóit összesítő kosarunk ára csökkent az előző hónaphoz képest.

Vége az árrobbanásnak? – vetődik fel a kérdés, mi pedig megnéztük, az árak alapján mire lehet következtetni, különösen annak fényében, hogy jelenleg az infláció „őrén”, a jegybankon kívül még a kormány is azzal házal, az év végéig érhetik még kellemetlen meglepetések a fogyasztókat az üzletekben.

Nos, úgy tűnik, az elmúlt hónapok kellemetlen meglepetéseit vagy kezelte a kormány az újabb árstoppal – az októberi nagy kiugrás jórészt a tojás elképesztő drágulására volt visszavezethető –, vagy pedig a piac maga korrigált azzal, hogy egyes termékek ára, ha korábban nehezen elképzelhető magas szinten is, de stabilizálódott, vagy legalábbis jelentősen lassult a drágulás. Ilyen például a kenyér vagy a száraztészta.

Megállíthatatlan ugyanakkor a rizs drágulása – az újabb árstopos körből vélhetően azért maradt ki ez az alapélelmiszer, mivel ez jobbára importból kerül be a magyar boltokba, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kimondottan hazánkban előállítható termékekben gondolkozott az árkorlátozás bővítésénél. Ezzel pedig, ha ki nem is mondta, a politikus is elismerte, hogy az infláció felpörgésénél nem csak az energiaárak elszállása tükröződik, de a forint gyengülése is. Az persze különös csavart ad az élelmiszer-árstop lassan egy éve tartó sagájának, hogy az árfolyamhatásnál néha erősebb az áruhiány vagy éppen az olcsón elérhető áru hiánya, így fordulhatott elő például az, hogy az árstop kezdetekor, februárban külföldről igyekezett a kiskereskedők egy része olcsóbb húst szerezni, most pedig megjelent az üzletekben a lengyel tojás – az egyik láncnál jelenleg ez kapható a legkedvezőbb áron, így kosarunkba is bekerült a termék.

Az árstop másik messze ható következménye az áruhiány: bár felmérésünknél minden esetben a boltokban elérhető termékeket vesszük alapul (legyen szó akár árstopos, akár szabadáras termékkategóriáról), néha kénytelenek vagyunk kivételt tenni. Igen, amikor – akár egyszerű vásárlóként – azzal szembesülünk a boltban, hogy árcédula ugyan van, de alatta vagy fölötte a termék hűlt helyét találjuk csak. Most a legszembetűnőbb talán a 2,8%-os UHT tej eltűnése, ezt ugyan könnyű pótolni 1,5 százalékos vagy ESL termékekkel – ezek ára azonban lassan a duplája a kötött árú változatnak.

Miből ered akkor az áresés? Elsősorban a zöldségek és gyümölcsök árának csökkenésére vezethető vissza. A tél további részében leginkább már az lesz a kérdés, hogy ezek a termékek mennyire lesznek majd elérhetők hazai forrásból, hiszen az aszály miatti alacsonyabb terméshozam meg a dráguló tárolás miatt jó eséllyel még több import kerülhet be jövőre. A nagy kérdés az lesz, hogy az árak kialakításánál a dömpingár vagy a várhatóan még egy ideig instabil forintárfolyam lesz a meghatározóbb tényező.

És itt még nincs vége a nehezen jósolható ártényezők sorának, kezdve mindjárt onnan, hogy egy hónappal az élelmiszer-árstopok újabb határidejének lejárta előtt még fogalmunk sincs arról, januártól a piaci árat kell-e megfizetni például az étolajért vagy a lisztért, amelyeknél a piaci ár már a duplája a – 2021. októberi szinten – rögzített fogyasztói áraknak. Nagy István agrárminiszter egy interjúban mindenesetre arról beszélt, szerinte az év első felében még marad az árrögzítés rendszere, a nagy kérdés így az lesz, hogyan bírják majd a kereskedők.

A karácsonyi roham előtt mindenesetre – ahogy említettük – összességében az október véginél valamivel alacsonyabb átlagos árszintet jegyeztünk fel: a vasárnapi menüt az előző havi 8061 forint helyett 7908 forintból tudtuk kihozni. Kiugró drágulást ezúttal a már említett rizs mellett vaj produkált, miközben a zöldségek mellett a legolcsóbb száraztészta ára már esett valamennyit – ebben persze az is benne van, hogy a kereskedők a kategórián belül igyekeznek készleten tartani legalább egy olcsó terméket – most például megjelent az egyik láncnál egykilós kiszerelés a jellemzően 500 grammos zacskó helyett, ezzel legalább a csomagolás költségein tudnak valamennyit spórolni a forgalmazók. Ugyanígy szaporodnak a kilós helyett nagyobb kiszerelésű zöldségek is. (Az árak összehasonlíthatósága kedvéért felmérésünkben a nagy, pl. ötkilós vagy ötliteres kiszerelést már nem vesszük figyelembe, de ezekből is egyre többet találtunk a boltok kínálatában.)

Ami a láncok összehasonlítását illeti, ebben a hónapban a legjobban az Aldiban jöttünk ki, a diszkontlánc mögött hajszállal maradt le riválisa, a Lidl (mindössze egy termék, a hagyma ára között volt eltérés), a harmadik helyre pedig a Penny került. Hasonló lista alakult ki, amikor az árstopos termékeket kivettük a listából, igaz, itt a harmadik legkedvezőbb árakat az Aldi és a Lidl után a Sparban találtunk.

hvg.hu