A felfedezés semmissé teheti azokat az elméleteket, amelyek szerint a ló 5500 évvel ezelőtt Közép-Ázsiában állt az ember szolgálatába.

A 9000 éves leletek a szakértők szerint egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a lovakat ebben az időszakba háziasították. Az állatok maradványai mellett előkerültek nyílhegyek, marógépek, gabonadarálók, szövés-fonásra alkalmas eszközök is, amelyek mind fejlett kézműves kultúráról árulkodnak - írja a Reuters.

A leletek nemcsak azokat az elméleteket ingathatják meg alapjaiban, amelyek a lovak háziasításával kapcsolatban élnek a köztudatban, hanem a késő újkőkori kultúra fejlődését is újraértelmezhetik - mondta Ali al-Ghabban.

A tudósok elmondták: az ember már 50 000 évvel ezelőtt kapcsolatba került a lovakkal, eleinte azonban csak húsáért, bőréért és tejéért vadászták. Az első, vitathatatlanul háziasított lovak maradványai i.e. 2000-ből származnak, amikor már szekérbe fogva temették el őket gazdáikkal, arról azonban egyelőre nincsen elfogadott vélemény, hogy pontosan mikor és hol háziasították őket.

OrientPress Hírügynökség