Talán kezdjük egy praktikus kérdéssel! Ha valamelyik fehérvárinak kérdése, gondja, javaslata van a várossal kapcsolatosan, elérheti-e a polgármestert valahol?

– A facebook-oldalamon bárki bátran tegye fel a várossal kapcsolatos kérdéseit, igyekszem mindenkinek válaszolni! Személyesen pedig a fogadóóráimon van lehetőség a találkozásra. Kérem is, hogy álljon elő nyugodtan mindenki a javaslataival, mert 2017-ben is volt több olyan a fejlesztések között, ami fehérváriak ötlete alapján valósult meg!

Akkor fejlesztések. Székesfehérváron a 2017-es esztendő a fejlesztések éve volt, akadt olyan, amit ebben az évben fejeztek be, akadt, amit ekkor kezdtek el és akadt, aminek a döntése született meg 2017-ben. Kérem, adjon egy rövid összefoglalót ezekről!

– Mielőtt felsorolásba kezdenék, először azt kell megemlítenem, milyen forrásokból valósulhatnak meg ezek. Az egyik legnagyobb tétel a Modern Városok Program keretében Fehérvárra érkező forrás, ami 70 és 80 milliárd forint között van. Az uniós forrásokból Székesfehérvár összesen 18,5 milliárd forintot pályázhat meg saját projektekre, ami célirányosan a város által lehívható összeg. A harmadik pedig a saját forrás, amelyből fejlesztésekre 6,5 milliárd forintot fordítottunk 2017-ben. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a gazdasági szektor is fejleszt a városban – ami szintén érinti a fehérváriakat –, gondolok itt a lakásépítésekre, a kereskedelmi egységek, szolgáltatások bővítésére és az ipar fejlesztéseire.

Székesfehérvár nem lehetne az ország legdinamikusabban fejlődő városa, ha a vállalkozások, cégek nem dolgoznának úgy, ahogy azt teszik. Az erős fehérvári gazdaság a helyi adó miatt nyilván további segítség a városnak. Így a 2017-es évet lezárva is köszönöm a fehérvári vállalkozásoknak és az ott dolgozó munkavállalóknak az egész éves munkát, és köszönöm azt a felbecsülhetetlen társadalmi hozzájárulást, amit városunknak nyújtottak és nyújtanak!

Ha a beruházásokat nézzük, nemrég adtuk át a Pozsonyi út megújult szakaszát, mellette a Túrózsáki úti új szabadidőparkkal, és régi igény volt már a Horvát István lakótelep teljes belső úthálózatának kialakítása is. A Saára Gyula Program keretében – teljesen városi forrásból mintegy kétmilliárd forintot fordítottunk erre tavaly – arra törekszünk, hogy valamennyi városrészben legyenek az ott élőket szolgáló út-, járda- és parkolóépítések. Szerencsére nincs olyan hét, amikor ne kerülne sor egy-egy beruházást lezáró műszaki átadásra, így a saját lakókörnyezetében mindenki tapasztalhatja ennek a programnak az eredményét, akár Vízivárosban, akár a Móricz Zsigmond utcában, akár a Királykút lakónegyedben, vagy akár a Brassói utcában él is – hogy csak néhány példát említsek. Központi forrásból pedig befejeződött a Csónakázó-tó megújítása.

Annyi helyünk nincs, hogy felsoroljuk valamennyit. Mi a helyzet a megkezdett nagy beruházásokkal?

– Ezek azok, amik elsősorban a Modern Városok Program keretében és az uniós forrásokból valósulnak meg. Ilyen, folyamatban levő munka a Liget sor és a Távírda utca felújítása. Zajlik a stadion körüli utak, járdák kialakítása és a Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációja – ami a legnagyobb környezetvédelmi beruházás a rendszerváltozás óta.

Léteznek olyan fejlesztések is, amelynek a tervezési, engedélyezési részén már túl vagyunk, mint például a kórház újabb fejlesztése az új belgyógyászati tömbbel és több száz parkoló kialakításával. Hasonlóan állunk a rendezvénycsarnokkal, ahol a közbeszerzési szakasz után – reményeim szerint – 2018 közepéig elkezdődhet az építkezés is.

Milyen feladatra született meg már a döntés, de még nem kezdődött el a megvalósulás?

– A Gárdonyi Géza Művelődési Ház felújításáról az év végén született meg a kormányzati döntés, most kezdődhet meg a tervezés. Hasonló fázisban tartunk az Árpád-ház Programnál, valamint a Fekete Sas Szálló épületének rehabilitációjánál.

Mekkora értékre becsülhetőek a most elkezdett fejlesztések?

– Az összes eldöntött beruházás értéke bőven meghaladja a százmilliárd forintot, és várhatóan 2022-ig valósulnak meg. Nagyon fontos, hogy a fejlesztésekhez kapunk külső támogatásokat, a városnak vannak saját erőből megvalósítandó céljai és további beruházások indítására ad lehetőséget a korábbi adósságkonszolidáció is, hiszen így nem adósságtörlesztésre, hanem fejlesztésekre fordíthatjuk a felszabadult forrásokat.

Egy kicsit időzzünk el a környezetvédelemnél. Az alsóvárosi rétet egy-két évvel ezelőtt még komoly terhelésnek szerették volna bizonyos körök kitenni. Ha jól tudom, megtörtént a felvásárlása, mit terveznek oda? A magántulajdonos ipari parkot álmodott oda, az önkormányzat a város tüdejét. Utóbbi várható?

– Valóban, ez a korábbiakban egy beépíthető, ipari terület volt. Ezt sikerült megakadályozni azzal, hogy a magyar állam pénzén, a Modern Városok Program keretében megvásároltuk a területet, amelynek átminősítése zöldterületté pedig folyamatban van. Így hosszú távon biztosítottuk az alsóvárosi rétet zöldterületként unokáink számára is. Ezt a jelentős környezetvédelmi fejlesztést egészíti ki a Palotavárosi tavak melletti és mögötti területet érintő parkosítási-fásítási program. Ezeket együtt kell kezelnünk a Sóstó rehabilitációjával, és így összesen 400 hektár zöldterület alakul ki! A Palotavárosi tavak környékén lesz arra is lehetőség, hogy ott pótoljuk a fejlesztések, illetve az elöregedés miatt kivágott fákat – például a Zichy liget két fáját – is. A városon belül olyan parkunk, erdőnk lesz, ahol az emberek kint lehetnek a természetben, miközben mégis Fehérváron vannak – ott kerékpározhatnak, játszhatnak, sportolhatnak, beszélgethetnek és nagyokat sétálhatnak.

Sokan kérdezik: miért kell Fehérvárnak a stadionfejlesztés is?

– Az egyén joggal érezhet egyes dolgot fontosnak, mást esetleg kevésbé. A városvezetésnek azonban egészében kell látni a várost. A stadion egy új közösségi tér, amihez hasonló méretű és minőségű csak Debrecenben és Szombathelyen van. Utasítsuk vissza az állam ajánlatát, miközben ezzel együtt a környék összes útja, parkolója, járdája felújul? A stadionberuházás ezen felül összekapcsolódik a Csónakázó-tó megújításával, valamint megmentjük a Sóstó Természetvédelmi területet és egy új közparkot is kialakítunk – és mindezt teljes egészében állami forrásból. Talán emiatt a sok fejlesztés miatt is az emberek többsége inkább már azt kérdezi, hogy mikorra készül el a beruházás, és mikor lehet végre itthon szurkolni a Vidinek. Bízom abban, hogy akik itt élünk, szeretjük Fehérvárt, és nem annak szurkolunk, hogy ne fejlődjön!

feol.hu