• A cím alapján elvárhatónál lényegesen tágabb összefüggésbe helyezve a jelenkor eseményeit, mintegy globális áttekintést hallhattak a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának előadására ellátogató érdeklődők.

Nógrádi György, előadásában régiónként/földrészenként tekintette át a világban jelenleg zajló folyamatokat. „Mivel az Európai Unióból még soha nem történt kilépés, senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mi fog történni a Brexitet követő reggelen” – fogalmazott.

A nagyhatalmak erősorrendjét elemezve elmondta, hogy a világot hírszerzésben és haderőben egyértelműen és döntően uraló Amerikai Egyesült Államokat messze lemaradva követi Kína és Kínát messze lemaradva követi Oroszország. Utóbbiról szólva elmondta, hogy alapvetően három tényező járul hozzá nagyhatalmi státusához; a hadsereg, a kőolaj és a földgázkincs, más egyebet nem tudna megemlíteni – mint mondta s hozzátette, hogy az orosz-kérdésben Európa teljesen megosztott. A skandináv államok, a balti államok és Lengyelország semmiféleképpen sem egyezkedne velük, míg Németország, Franciaország, Csehország és Magyarország kiegyezne Moszkvával. Európáról – annak is délkeleti szegletéről – elmondta, hogy véleménye szerint nagyságrendileg 10-15 éves távlatban számolni kell azzal, hogy létrejön Nagy-Albánia és az akkor majd egy merőben új helyzet lesz.

Kínáról szólva Nógrádi György úgy vélekedett, hogy az utóbbi években okos kérdéseket tettek fel saját maguknak s azokra okos válaszokat adtak. (Valamint megemlítette még, hogy volt olyan esztendő, hogy két alkalommal is járt Kínában s ezen rövid idő elteltével sem lehetett ráismerni a fejlődéstől). Szüksége van-e Kínának háborúra? – Ameddig nem fegyverzi át a hadseregét, addig nincs. Ezen kívül elmondta még, hogy mivel Kína vízkészletének bő egyharmada Tibet alatt van, így soha nem fog onnan kivonulni.

A közel-keleti kérdéskörről elhangzott, hogy – saját véleménye szerint – a megegyezéshez négy tényező szükségeltetne, - Jeruzsálem hovatartozása, vízelosztás, határrendezés, menekültkérdés - de nemhogy megegyezni nem tudnak a felek, e kérdésekről tárgyalás sincs.

A migránskérdésről szólván a következő statisztikai adatot közölte az előadó: 2015-ig valamennyi esztendőben megnégyszereződött az Európába áramló migráció, amelynek egyébiránt az elsőszámú globális célpontja Ausztrália lenne, de ők már senkit sem engednek be és a Perzsa-öböl dúsgazdag országai szintén nem fogadnak bevándorlókat. Az Afrikai vezetők még örülnek is – az ő szemszögükből – a kivándorlásnak, hiszen a fiatalok távozásával csökken a forradalmi lendület. Összefoglalva az Európa és migráció kérdéskört elmondta, hogy míg az európai lakosság többsége nem támogatja a betelepülést, az európai vezetők többsége ezzel ellentétesen cselekszik.