Hírek
2018. Január 20. 16:33, szombat |
Helyi
Forrás: feol.hu
Január 20-a Szent Sebestyén napja – Mit ünneplünk ekkor?
A 14 védőszent egyike Szent Sebestyén vértanú, akinek nevéhez Székesfehérváron egy templom és búcsú is köthető.
Szent Sebestyén napja Székesfehérváron már 1739 óta fogadalmi nap, melynek keretében szentmisét és búcsút tartanak a Felsővárosban. Azért e dátum, mert 1739-ben pusztított a pestis, s a fehérváriak Istenhez fohászkodván fogadalmat tettek, hogy hálából templomot húznak fel az ő dicsőítésére, valamint örök időkre szóló böjttel és körmenettel emlékeznek meg róla, ha túlélik a fekete halált.
A fogadalom négy pontja így hangzik:
„Először: A Szent Sebestyén tiszteletére szentelt roskatag kápolna (…) a pestistől megoltalmazó védszentek tiszteletére minél előbb újra felépíttessék, a legjobb állapotba helyeztessék és minden időben fentartassék…
Másodszor: E városnak összes lakója… Szent Sebestyén napja előestéjén kötelesek lesznek kenyéren és vízen böjtölni, mindaddig, mig a pestis ezen országban teljesen meg nem szűnik.
Harmadszor: A Januárius 20-ára eső Szt. Sebestyén napja ezen város minden egyes lakója által örök időkön át meg fog ünnepeltetni, úgy, hogy büntetés terhe alatt valamennyien minden munkától is tartózkodni kötelesek lesznek.
Negyedszer: Szent Sebestyén napján évenként megünneplendő napon szintúgy örök időkön át ünnepélyes körmenet fog a fentjelzett kápolnához vezettetni, s ott három szent misét szolgáltatni.„
A fogadalmat valóban örök időkre tették. A kápolnát 1800-ban elkezdték átépíteni, és 9 évvel később már a mai alakjában állt a Szent Sebestyén-templom, melyet a vértanú nevének szenteltek. A szentmisét azóta is a mindenkori püspök celebrálja, és a búcsút az idei évben is megrendezik a vértanú emlékére.
Ki is volt Sebestyén?
Sebestyén a római császári gárda tisztje volt a 3. században, azonban fiatalon halálra ítélték keresztény hite miatt. Kivégzését társai követték el, kikötözték Sebestyént egy oszlophoz és halálra nyilazták őt. Halálát a képzőművészek előszeretettel örökítették meg, mert a meztelenséget a katolikus egyház nem nézte jó szemmel. Van azonban a mondának egy olyan folytatása is, mely szerint ekkor még nem halt meg a vértanú, hanem egy asszony leemelte a karóról, és ápolta őt, míg fel nem épült és újra téríteni kezdett. Később azonban a katonák újra elfogták és ezúttal botokkal verték agyon, és testét egy csatornába dobták.
Története egyrészt alátámasztja a hitet, miszerint a keresztény élet valóban halhatatlan, bármily kínzásokon is kell átmenniük a hívőknek, örök élet várja őket. Sebestyénhez a pestis- és mindenféle embert és állatot érintő járvány esetén imádkoztak világszerte a hívők, már 1348, vagyis a fekete halál éve óta, ezért is látható szinte minden, reneszánsz és barokk stílusban épült templomban a szobra.
A nyilakat már az ókorban a pestissel, betegségekkel, a halállal azonosítják. Az ókorban Apolló nyilait kötötték ide, valamint a Bibliában is találhatunk erre példát, hiszen Jób így panaszkodik: „az Úr nyilai bennem vannak, melyeknek mérge fölissza lelkemet.” Ahogy Sebestyén is túlélte a nyilak tömegeit, így hittek abban, hogy a pestisből (és minden más járványból) is fel tudnak épülni és túl tudják élni ezeket.
Hogyan ünnepelték/ünneplik a fehérváriak a Sebestyén-napot?
Már a 18. század óta a fehérváriak a reggeli fél 8-as szentmisére ünneplőbe öltözve mentek el, ezután körmenet indult a felsővárosi templomba és ott a püspök által celebrált szentmisén vettek részt. Ezután a búcsúra indultak, mely a templom előtti Szent Sebestyén-téren felállított sátraknál folyt. Itt szentképeket, kegytárgyakat vásároltak. A búcsú után ünnepi ebédet főztek az egész rokonság számára, melynek a végéről elmaradhatatlan volt a farsangi vagy Sebestyén-napi fánk. A fiataloknak este juhász- vagy Sebestyén-bált rendeztek, ami az egyik legfőbb ismerkedési alkalom volt a házasulandók számára.
Több oka van, hogy Sebestyén napját január 20-ára tűzték ki. A 14 védőszent egyike Sebestyén, akit az újjászületés havának utolsó szentjeként tisztelnek. A másik ok, hogy a néphagyomány szerint a fákban ilyenkor indul el a nedvkeringés, ekkor kezdődik a tavaszi megújulás. Az emberek Sebestyén napja után már elkezdtek készülődni a farsangi bálokra, ünnepségekre.
Az idei évben már pénteken elkezdődik a Szent Sebestyén-napi program, ugyanis a Felsővárosi Általános Iskola diákjai körülölelik a templomot, majd egy flashmob formájában egy kereszt alakot fognak formálni a Szent Sebestyén-téren. Szombaton 10 órakor kezdődik a székesfehérvári polgárok fogadalmi szentmiséje a felsővárosi Szent Sebestyén-templomban, ezután a templom előtti téren köszöntők hangzanak el, fánkkal és forralt borral várják a résztvevőket, majd a búcsúval folytatódik a Felsővárosi Közösségi Házban.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok
2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi
NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa
2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Helyi
PM: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség célkitűzéseit
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre
2024. Augusztus 26. 09:06, hétfő | Helyi
Egy hét múlva becsöngetnek - ezek a 2024/25-ös tanév a legfontosabb dátumai
A 2024/25-ös tanév első tanítási napja 2024. szeptember 2., jövő hét hétfő, az utolsó tanítási napja pedig 2025. június 20. lesz.