A szövetségi kormány vezetői és a tartományi kormányfők egyeztető testülete, az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) hétfői közös tanácskozására készített előterjesztés alapja a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) április elején készített szakvéleménye, miszerint egy beoltott az utolsó adag - kétfázisú oltás esetén a második, egy adagból álló védőoltásnál az egyetlen adag - beadása utáni 15. naptól kisebb valószínűséggel terjeszti a vírust, mint egy tüneteket nem mutató fertőzött.

A berlini vezetés javaslata szerint erre a megállapításra építve be kellene vezetni, hogy a beoltottakat az utolsó adag beadása utáni 15. naptól kezdve ugyanúgy kell kezelni, mint a negatív SARS-CoV-2-teszttel rendelkezőket. Ugyanakkor kiváltságokkal, többletjogosítványokkal nem jár az oltás, vagyis a beoltottak is csak azokat az üzleteket kereshetik fel, csak azokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe és csak azokat kulturális, sport vagy egyéb intézményeket látogathatják, amelyek működése az aktuális járványhelyzethez igazított szabályok alapján engedélyezett.

A szövetségi kormány azt is javasolja, hogy mentsék fel a külföldi út miatti karanténkötelezettség alól az oltással rendelkezőket, kivéve a SARS-CoV-2 valamely új, fokozottan veszélyes típusa által erősen fertőzött területeken tett utakat.

A fertőzésveszéllyel járó kapcsolatok, érintkezések számának csökkentését szolgáló szabályok alóli esetleges felmentések ügyében csekély engedményeket javasolnak, a tervezet szerint csak az idősotthonokban, bentlakásos ápolási otthonokban élő beoltottak esetében kellene visszavonni a korlátozásokat, enyhítendő az ilyen intézményekben élő emberek elzártságát.

Németországban egyelőre a Pfizer/BioNTech-, az AstraZeneca- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint péntekig a lakosság 7 százaléka - 5 855 864 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot a lakosság 22,8 százaléka, 18 965 663 ember kapott.

A SARS-CoV-2 harmadik hulláma egyelőre erősödik Németországban, de nem a szakértők által valószínűsített ütemben, hanem jóval mérsékeltebben. A hullám erősödésének kezdetén, márciusban készített modellszámításokban az állt, hogy a húsvét utáni napokban elérheti a 300-at a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.

Azonban ez a mutató egyelőre a második országos fertőzéshullám tetőzésének idején, az év elején mért 200 körüli szintet sem érte el. Az utóbbi napokban a 160-165 körül mozgott. A frissített szakértői elemzések ezt a jelenséget annak tulajdonítják, hogy a veszély hatására erősödött a lakosság óvatossága, tudatossága, így a legtöbben viszonylag fegyelmezetten tartják be a járványügyi szabályokat, amivel sikerült csökkenteni a harmadik hullám hevességét.

Erre utal az is, hogy nagyobb feszültség és rendbontás nélkül vezették be a hét végén az eddigi legszigorúbb járványügyi szabályt, az este 10 és reggel 5 óra közötti kijárási korlátozást. Ez a szabály az úgynevezett vészfékrendszer része, azokban a közigazgatási egységekben kell alkalmazni, amelyekben tartósan - egymás után három nap - 100 felett van a hétnapi fertőzésgyakoriság. A 412 közigazgatási egység - járás, város, nagyvárosi kerület - közül több mint 350 tartozik ebbe a kategóriába, de csak szórványosan és legfeljebb néhány száz résztvevővel tüntettek a kijárási korlátozás ellen.

Az RKI vasárnapi adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 165,50-en áll, emelkedett az egy héttel korábbi 162,30-hoz képest.

Az intézet kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 18 773 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, ez csökkenés az egy héttel korábbi 19 185-höz képest. Az új esetekkel együtt 3 287 418 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

Ugyanakkor a SARS-Cov-2 által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 120-ra emelkedett az egy héttel korábbi 67-ről. Az új halálesetekkel 81 564-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.