A blog hamarosan az „infofehervar.hu/az orvos válaszol” lapon fog jelentkezni, mely azzal a céllal jön létre, hogy teljes körű és szakmailag hiteles információkkal szolgáljon betegek és a betegséget megelőzni kívánó emberek számára. Szándékunk az orvosok és a betegek közötti kommunikáció elősegítése.

Ennyit elöljáróban, most pedig jöjjön maga a cikk:

Mennyi fehérjére van szüksége az emberi szervezetnek?

A fehérjék nélkülözhetetlen alkotórészei ételeinknek. A táplálékban levő fehérjéket alkotó aminosavakból épülnek fel a szervezet saját fehérjéi, amelyek minden sejt alapvető alkotóelemei. Az ember fehérjeszükséglete az életkortól, a testsúlytól és a fizikai aktivitástól függően eltérő. A felnőtt emberi szervezet 9-11 kg fehérjét tartalmaz, amelynek 46%-a van a vázizomzatban, a többi a bőrben, zsírszövetben és a vérben. Az izmoknak ugyanakkor csak 20%-a fehérje.

Az átlagos napi fehérjeszükséglet 18 éves kor felett 0,8 g/kg. A normál étrend általában fedezi a szervezet igényeit. Közismert, hogy a sok só, cukor vagy zsír fogyasztása egészségtelen. Kevésbé köztudott, hogy a túlzott mértékű fehérjebevitel (a napi kalóriabevitel legalább 20%-a fehérjéből származik) is haszontalan, sőt káros lehet: a fehérjék rossz energiaforrások, fokozzák a hőtermelést, nagyobb mennyiségben fogyasztva túlterhelik a vesét.

Kellő mennyiségű zsír (energiabevitel 25-30%-a) és szénhidrát (energiabevitel 55-60%-a) fogyasztására is szükség van, hiszen ezek hiányában a szervezet a fehérjéket használja fel energiaforrásként. Az optimális fehérje bevitel a napi energiafogyasztás 10-15%-a.

Az átlagosnál több fehérje bevitelére van szüksége azonban a terhes nőknek, a szoptatós anyukáknak, a gyermekeknek és a sportolóknak.

Terhesség alatt a 4. hónaptól 20%-al több fehérje bevitelére van szükség, mint az első három hónapban. A többlet a méhlepény és a magzat fejlődéséhez szükséges. Fontos, hogy magas biológiai értékű (valamennyi aminosavat megfelelő mennyiségben tartalmazó) fehérjét fogyasszon a kismama, amelyet legkönnyebben az állati és növényi eredetű fehérjék kombinálásával lehet elérni. A szoptatás időszakában kb. 2 gramm fehérje bevitelére van szükség 100 gramm anyatej képződéséhez. Ez az átlagoshoz képest 20-25%-al több fehérje fogyasztását feltételezi.

A gyermekek fehérjeszükséglete újszülöttkorban a legnagyobb, 2,7 g/kg/nap, majd gyorsan csökken a kisdedekre jellemző 1 g/kg-os igényre. Ezt követően már a 0,9 g/kg-os napi bevitel is fedezi a szükségletet. Különösen az első két évben kell törekedni a kellően alacsony fehérjebevitelre (1,8-3 g/100 kcal=7,2-12 energiaszázalék). Az ennél nagyobb mértékű fehérjefogyasztás ugyanis kedvezőtlen testösszetételt, a zsigeri típusú zsírszövet felszaporodását eredményezi, amely a felnőttkori szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség alapjait teremti meg.

A sportolók esetében tévhit, hogy a fehérje fogyasztás korlátlan és aránytalan növelésével gyorsabban fejlődik az izomzat. Az állóképességi sportokban 1,2-1,4 g/kg, míg az erősportokban 1,6-1,7 g/kg az ajánlott napi fehérjebevitel.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy a 2 g/kg/nap mennyiséget nem célszerű túllépni. Mindezt a normális, kellően változatos napi étrenddel is fedezni lehet, ha a fehérjében gazdagabb ételek fogyasztását részesítjük előnyben: sovány húsok, tojás, sajtok, alacsony zsírtartalmú túró, dió, mandula, lencse, hüvelyesek.

Írta: Tokodi István főorvos, gasztroenterológus, neonatológus

infofehervar.hu

Források:

• 1. Quaas, L. (2004): Ernährungin der Schwangerschaft und Stillzeit. InBiesalski H.-K.; Fürst, P; Kasper, H.; Kluthe, R.; Pölert, W.; Puchstein, C.; Stähelin, B. (Hrsg.): Ernährungsmedizin. Thieme, Stuttgart 3.,erweiterteAuflage, 224 – 228.
• 2. Deutsche GesellschaftfürErnährung, Emily Arentson-Lantz et al.: Protein: A nutrientinfocus, AppliedPhysiology, Nutrition, and Metabolism2015, 40(8): 755-761.
• 3. www.onmeda.de › Sport &Ernährung
• 4. www.dge.de/wissenschaft/referenzwerte/protein
• 5. dr. Jákó Péter Sportolók táplálkozása In: A sportorvoslás alapjai, 2003