Számos programmal készülnek idén is Székesfehérváron a hagyományok felelevenítése kapcsán. De vajon milyen szokások kapcsolódnak ehhez a naphoz?

A legenda szerint Szent Márton a római császár katonájaként szolgált a franciaországi Amiens városában. Egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve pedig fordulat következett Márton életében: Isten szolgálatába állt. Jóságáról már élete során is legendák keringtek. A legismertebb történet hozzá kapcsolódóan az, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Végül 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a szólás. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Annak idején ez a nap még nem teljesen a püspököt eláruló libákkal volt összefüggésben, inkább azzal, hogy Szent Márton napján ünnepelték az őszi munkák végét, az urak ilyenkor kifizették cselédeiket, akik bérük mellé alaposan felhizlalt libát is kaptak.

Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje.

A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Székesfehérváron minden évben felelevenítik az ehhez a naphoz kapcsolódó hagyományokat. November 10-én 14.00 órától a Fehérvári Polgárok Egyesülete tart műsoros megemlékezést, amely keretében a látogatók Dr. Varró Ágnes néprajzkutató előadásában ismerhetik meg Szent Márton alakját és szerepét a néphagyományban. Ezt követően a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola zenés előadása, majd a Felsővárosi általános iskolások ünnepi műsora után ludaskása kóstolásra és újborral koccintásra kerül sor.

November 11-én 16.00 órától A Szabadművelődés Házában tartanak rendezvényt. Az eseményen tánccsoportok bemutatója mellett interaktív mesés játékok lesznek Baboth Dórival, majd 17.00 órától kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. A belépés díjtalan. Szintén szombaton, 17.00 órakor kézműves foglalkozásokkal kezdődik az Alba Regia Táncegyesület családi programja, ezúttal a Márton-nap jegyében. 18.00 órakor népi gyermekjátszó lesz, 19.30 órakor pedig táncházi mulatság zárja az estét, ahol a Galiba zenekar muzsikál.

nyolcezer.hu