- olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett elemzésében.

A csökkenést főképp a tömegrendezvények elmaradása és a vendéglátóipar leállása miatti forgalomcsökkenéssel magyarázták.

Az elemzés szerint a söripar erősen függ a belföldi fogyasztástól, forgalmának 94-96 százaléka belföldi eladásokból származott az elmúlt 10 évben, miközben ez az arány az élelmiszeripar egészében mindössze 59-69 százalék. A behozatal az elmúlt 10 év átlagában a fogyasztás 18 százalékát adta, ám 2019-re elérte a 26 százalékot. 2010 óta átlagosan 2,4-szeresen múlja felül a kivitelt, Magyarország tehát a sör külkereskedelmi forgalma alapján nettó importőr. Az export a belföldi termelés 8,0 százalékát tette ki - írták.

A 2019-es adatok szerint az 577,4 millió literes termelést 182,6 millió liternyi import egészítette ki. Az export mindössze 45,5 millió liter volt, a fogyasztás pedig 711,2 millió liter, vagyis a 15 évesnél idősebbek hetente átlagosan 2,6 liter sört ittak. Tavaly a kibocsátás 97 százalékát a legalább 50 fős vállalkozások állították elő.

Hozzátették, hogy a sör ára 2017 óta nő, de a drágulás mértéke tavaly lassult, ami szintén a járvánnyal magyarázható. Sörért átlagosan 25 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2010-ben, ami az általános árszínvonaléhoz hasonló változás. A sör a borhoz képest nagyobb mértékben, az égetett szeszes italokhoz képest viszont jóval kevésbé drágult - áll a KSH honlapjáról letölthető elemzésben.